A történelem a múlt politikája, a jelen történelme a jövő politikája, és a jövő politikája az elmúlt századok politikájának összessége. A történelem számos hadvezért, államférfit és remek politikusi képességekkel megáldott homo politicust mutatott fel fennállása során. Jelen tanulmányom egy olyan államférfi politikai kultuszáról fog szólni, aki képes volt megváltoztatni a magyar történelmet, azt, hogy ez a változás jó e vagy rossz, azt csak a jövő generációiban felnövő emberek fogják majd megválaszolni. Még mindig úgy érzem, hogy Horthy Miklós a magyar közéletnek és a politikának egy szürke foltja, nem tudom mi az oka annak, hogy a 21.században még mindig tabu témának számít Horthy Miklós politikai karrierjének a feldolgozása.
A kurzus lehetővé teszi, most, hogy kifejtsem a véleményemet a politikai szimbolizmus határait kihasználva, és feltárjam a Horthy kultuszt, mint a magyar politika szimbolikus egyik pontját. Nagyon hálás feladatnak tartom, hogy ebben a félévben 1919-es évektől egészen a második világháború előtti évekig tanulmányozzam a legitimizmust és Horthy Miklós szerepét a magyar történelem során.


„Midőn a kornak nagy emberre van szüksége, feltalálja azt; mert többnyire éppen a közszükség s nem saját érdeme az, mi az egyest naggyá teszi.”
(Eötvös József: Aforizmák)


Kultusz kialakulása
Horthy Miklós huszonnégy évig tartó országlása során különböző intenzitással mérlegelte Magyarország helyzetét a politikai palettán. A kormányzói szerepe volt az amely Horthyt nem csak egy vezérként identifikálta a társadalom előtt, hanem ebből a szerepkörből egy nagyobb perspektívában mutatkozva kialakult személyének a kultusza. A Tanácsköztársaság bukása után személye „nemzetmentő” fővezér jelképeként jelenik meg. Meg kell azonban jegyezni, a személyét illetően, hogy IV. Károly magyar és cseh király, I. Károly néven osztrák császár (1887–1922) visszahívásában, ha nem is aktív szerepet játszott de legitimizmus képviselőjeként volt számon tartva. Tehát mielőtt a nemzetmentő státusában mutatkozott volna, Horthy előtte a legitimista elveket, vallotta magáénak. Majd a fővezérség után Magyarország legmagasabb közjogi méltóságaként kormányzóként jelent meg az ország előtt.
A harmincas évek vége és a negyvenes évek első felében eléri az országgyarapító titulust és talán ezt a posztot, amikor betöltötte, mondhatjuk, hogy mind életének és mind politikai karrierjének a csúcsán állott Horthy Miklós.
Horthy Miklós személyiségének pejoratív megítélése a keresztény-nemzetinek nevezett új rendszer demokratikus és kommunista ellenzékeinek a táborában jött létre majd alakult ki. Alapjának Romsics Ignác az 1918-19-es évek fehérterrorjára vezeti vissza. „Alapja az 1918-19-es forradalmárokkal és gyakran ártatlan zsidókkal szemben alkalmazott fehérterror volt, amely több mint 1000 halálos áldozattal járt.” A kegyetlen gyilkos Horthy Miklós képének az alapját Romsicsnak a fentebb említett események szolgáltatták a Horthy Miklós negatív megítélésének első mozzanatát.
Van, azonban egy pozitív oldala is a kultusz teremtésének alapjainak lefektetéséhez ez pedig egy teljesen eltérő kép a véreskezű gyilkos képétől. [„Horthy Miklós kultuszát az 1919 júniusában Szegeden kezdték felépíteni, első világháborús haditetteire alapozva. Windischgraetz Lajos herceg ¬¬– IV. Károly korábbi bizalmasa – június végi, Horthynak írt levelében őt, „a háború élve maradt alakjainak legkiválóbb alakjának” nevezte, s az erélyes háborús hőst a rendteremtésre és a szerveződő ellenforradalom vezetésére alkalmas honvédelmi miniszternek tekintette.” Olyan dokumentumok, amelyek bizonyítanák, hogy Horthy fővezérként utasította volna egységeit kivégzésre mai napig, nem kerültek napvilágra. Azonban azt sem szabad elhallgatni, hogy tudott a Prónay-zászlóalj által elkövetett gyilkosságokról, és hogy ezen, gyilkosságokat csak jóval később tudta megtorolni.
Kultusz
 Horthy mellett azok a tulajdonosi rétegek foglaltak helyet, akiknek a Tanácsköztársaság idején a vagyonukat szocializálták vagy részben vagy, teljesen. A támogatói ezen elitcsoportok és kisemberek rétegeiből állt. Az 1919-es kommünt a legnagyobb és legveszteségesebb nemzeti katasztrófának tartotta a horthysta oldal. Ilyen nemzeti katasztrófa Muhi és Mohács volt Magyarország történetében és ezen nemzeti kataklizmák sorába most már az 1919-es proletárdiktatúra is bekerült. A propagandának a struktúrája nagyon tudatos módon volt felállítva. Horthy Miklós első világháborús sikeres harci cselekedeteivel és véghezvitt stratégailag jelentős lépéseivel mindenekelőtt a brit és az olasz hajók elleni 1917. májusi támadásával az Otrantói-szorosban hősies helytállással győzni tudott az ellenséges harci csapatok ellen bizonyította a Monarchia számára, hogy számíthatnak rá. A siker megjutalmazása nem is maradt el, mert, IV. Károly 1918. február 27-én ellentengernaggyá és a flotta főparancsnokává nevezte ki.
Majd két év múlva 1919. májusában már gróf Károlyi Gyula által vezetett ellenforradalmi kormány hadügyminisztere lett. Horthy mint felelős hadügyminiszter elkezdte megszervezni a magyar nemzetnek a hivatalos honvédelmét. Egy új nemzeti hadsereget kezdett el kialakítani. A Nemzeti Hadsereget július. 12-től fővezérként irányította. Fontos megjegyeznem, hogy a kultuszának a kialakulásához nagymértékben hozzá járul az a tény, hogy Magyarország egy kommunista proletárdiktatúra kezeiben volt, erős szorításban mely az országot mind erkölcsileg és mind társadalmi lélektani szempontból a legmélyebb szakadékba taszította.
Majd a Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1. bukása után mintegy 2000 fős hadseregével a Dél-Dunántúlra vonult. Ezzel párhuzamosan a román hadsereg elfoglalta Magyarország többi részét. Az a román hadsereg, amely képes volt a Vörös Hadsereget megfutamítani most a Nemzeti Hadsereggel találta szembe magát. A Nemzeti Hadseregben a tisztek több mint egységes és szigorú szankciókat, akartak foganatosítani, hanem megtorlási akciókat az ellenforradalmárok ellen. Gyakran az ellenforradalmárok között előfordultak zsidók is, akik a Tanácsköztársaság idején a vörös terror időszakában súlyos bűncselekményeket hajtottak végre egyszerű magyar állampolgárok ellen. Horthy Miklós, amikor megjelent, mint egy alternatíva a proletárdiktatúra után, sokan Szent Istvánhoz, IV. Béla második honalapítóhoz hasonlította magát, és a felsorolás korántsem ért végett e két nagyszerű uralkodóval. II. Rákóczi Ferenc hez és Kossuth Lajoshoz is hasonlították ezekben, az időkben. Horthy Miklóst.
Horthy saját magáról igyekezett ilyen képet mutatni, hogy ő Magyarország jövője a nemzeti eszme és a kereszténység az egyetlen kiút az, amely a kommün összes mocskát eltakarítja a földről.”Az országmentő képét közvetítő propagandaanyagok közül egyik legismertebbé az a plakát vált, amelyen két izmos kar egy hajó kormánykerekét fogja a vörös színnel jelölt háborgó tenger felett. A grafika alatt zöld alapon fehér betűkkel szedve állt a fővezér neve: Horthy! ” A politikai szimbolizmus a kultusz megformázásában és kialakításában ennél a plakátnál érhető tetten.
(Horthy, az erőskezű kormányos - propagandaplakát
Rubicon történelmi folyóirat. Horthy-korszak. Szerkesztette: Rácz Árpád.
Budapest, 1997, 1. szám, címlap.
Fotó: Gottl Egon)
A plakáton két izmos kar kormányoz egy hajókereket, a háttérben, vörös színben a hullámok tajtékzanak. Mit szeretne a plakát mondani a nézőjének? A két erős izmos kar Horthy Miklóst személyesíti meg, burkoltan de még is kitűnik, hogy a hullámok a proletárdiktatúrát szimbolizálják.
Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak egy erős vezetőre van szűksége, aki képes az országot mind gazdaságilag mind harcászati szempontból megerősíteni és irányítani. Nagyon kevés történész emeli ki Manno Miltiades nevét, pedig ő ennek a plakátnak a megalkotója, 1919. novemberében már lehetet látni számos helyen a plakátot. A következőkben egy idézettel szeretném szemléltetni a kultuszának a pozitív megítélését, az idézet a következő.
 „Végromlásunk utolsó lépcsőjén hangzott el Esztergom városában, a prímásnál tett látogatása előtt – megállított bennünket egy kemény fajmagyar. Akarata acél, magyarsága megingathatatlan, jelleme tiszta, hazaszeretette törhetetlen.[…] Elbuktunk, lesüllyedtünk a balkáni nívóra, futottunk egy rémséges és őrült agyban született idea után, megtagadtunk nemzeti tradícióinkat, nagyjainkat; világfelszabadítok akartunk lenni s szegény rabjai lettünk
néhány hazát nem ismerő bitangnak. És amikor a züllés legocsmányabb posványába kerültünk, akkor adott a magyarok Istene egy férfiút, aki látva nemzetének pusztulását, megállította azt a vészes örvény szélén.
Horthy teremtette meg az elzüllesztett hadseregből az új magyar véderőt, mely a megcsonkított, belső rendjében felbomlasztott országnak új sereget adott a belső rend, fegyelem, élet- és vagyonbiztonság védelmére.”
 Már szó volt országmentő és fővezérségi tisztségéről, de a leginkább a személyét mégis a kormányzói jogkörben eltöltött kétévized szolgáltatja. 1920-as évek első hónapjaiban világossá tették az első világháborúban a nagyhatalmak külön jegyzékbe a következőket. Magyarország királyság maradhat, de az osztrák uralkodói dinasztia köréből senki sem ülhet Magyarország trónjára. A győztes hatalmak ideiglenes megoldásként Horthy kormányzóvá választását tartották reálisnak. 1920. március 1-jén Horthy Miklós Magyarország hivatalos kormányzója lett. Majd jött 1921.

Véleményem szerint ez az év volt az, amikor Horthy Miklós kilépett az árnyékból és elindult a fényesség felé. Többet szeretett volna, igazi vezér, volt, bár teljesen más típusú volt, mint Mussolini, Kemal vagy Hitler. A kultusz csúcspontja az 1938 és 1943 közötti időszakra tehető. Egy politikai kultusz lett Horthy számos kiadvány foglalkozott az első világháborús tetteiről. A Nemzeti Hadsereg egyes alakulatainak a kicsapongásait Doblhoff Lily a következőképpen magyarázta:” Polgárháború dúlt az országban, és ezek a magánbosszúk hozzátartoztak a polgárháború világához.”  
 IV. Károly visszatérésének kérdéskörében egyértelműen Horthynak nyilvánította az igazat. „Igaz hazaszeretet vezette, ám a helyzetet nem Károly, hanem Horthy mérte fel helyesen” Második bécsi döntés után Horthy megkapta a hongyarapító stigmáját. Horthy kultusznak azonban nem csak egy oldala van.

Ellenkultusz
 A magyar történetírást az ötvenes években erősen áthatotta marxizmus légköre. A marxizmus azon értékei, amelyek az oktatás megreformálását tartották elsődleges céljuknak rögtön az első pontban a középiskolákat, vette célkeresztbe. Az 1950-es években a magyar oktatási rendszerben az elsőszámú tankönyv: A magyar nép története címen jelzett történelemkönyvet forgathatta a magyar középiskolákban járó diákok összessége. Ez a tankönyv éveken keresztül szolgáltatta, a történelemről az információkat a gyermekeknek. A tankönyv azonban Horthy Miklós személyét igen pejoratív aspektusokból világította meg. A Nemzeti Hadsereg egy tömeggyilkos banda, amely a Monarchia népellenes tisztjeiből verbuvált elemekkel volt tele. Társadalmi rétegek legalján elhelyezkedő kulákoktól kezdve egészen bűnözőkig volt a hadsereg felépítve. Ezt a Nemzeti Hadsereget ahol kulákok és népellenes tisztek szolgálták a vezérüket, teljes mértékben, demoralizáló fényben mutatta a marxista történetírás. Megítélése a Rákosi korszakban evidens módon sötét színben mutatta a vezért és támogatóinak a táborát.” A Habsburgok egykori szolgálója „és a cattarói matrózok felkelésének a leverője” volt, aki csak „törve beszélt magyarul” és „munkásgyűlöletéről, szovjetellenességéről” volt ismert.
 
Elkezdődött a Horthy korszak tényekre támaszkodó irodalom megírásának a folyamata. A folyamatban persze nagyon sokan Ránki Györgyöt tartják az első olyan történésznek, aki nem ferdítette el a történelem tényeket. Akik ezen az állásponton voltak, mint Ránki nyugodtan ki lehet, jelenteni azok egypárti struktúrában pártkatonai szerepkörüknél fogva teljesen elhatárolódtak más nézetektől. Ettől kezdve más nem mondhattak. 1964-ben, egy összefoglaló írásában a következőket írja Ránki Horthyról. „önállótlan, könnyen befolyásolható, környezete által irányított, szűk látókörű, a dolgozó osztályokkal szemben úri megvetést tanúsító, nyers katona volt”, akinek a fővezérsége alatt „a brutális és véreskezű tiszti és kulákbandák terrort, rémuralmat teremtettek az országban.”
Ránki tovább megy egyenesen, azt mondja egy helyütt, hogy Horthy utasítására gyilkolták meg a Népszava című napilap két neves újságíróját, Bacsó Bélát valamint Somogyi Bélát. És ezt Ránki történelmi tényként írja le, amit megjegyzem még senki, se mert történelmi tényként kezelni, mert még nincs bebizonyítva a gyilkosság Horthyra néző felellősége. Így ez az állítás nem valós, mert nincs bizonyíték arra, hogy az utasítást 1920-ban Horthy adta volna az Ostenburg különítménynek.

A vidéki zsidóság deportálásáról azonban megállapította, hogy átengedi a magyar kormánynak a döntést Horthy. Ami a fővárosi zsidó populációt illeti, nagy érdeme volt Horthynak, hogy ne deportálják a koncentrációs táborokban a Budapesti zsidóság mintegy ¾-ét Viszont elítélte azt a lépését Ránki György, hogy kinevezte Szálasi Ferencet Magyarország élére. „Az 1989-90-es rendszerváltással az addigi történeti kánon ismét érvényét vesztette. A nemzeti múlt újbóli birtokbavétele elkerülhetetlenné tette a közelmúlt eseményeinek és főszereplőinek újraértékelését. A Horthy szerepének újragondolásával kapcsolatos diskurzus Gosztonyi Péter németül 1973-ban megjelent Horthy-életrajzának budapesti kiadásával vette kezdetét 1990-ben, s a kormányzó 1993-as újratemetésével érte el a csúcspontját.”
„Személyes uralmi törekvései nem voltak Horthynak, s ahhoz is értett, hogy az esetleges diktatórikus tendenciákat szűkebb politikai környezetén belül keresztülhúzza. A politikai radikalizmust, jöjjön az jobbról vagy balról, nem szívlelte, ellenezte.
Horthy kormányzásának ideje alatt konzervatív színezetű polgári rendszer uralkodott az országban. Az egén alapvető szabadságjogait (legalábbis a háború kitöréséig) nagyjában-egészében tiszteletben tartották.” „Az maradt, aki egy életen át volt: magyar hazafi, a XIX. század kisnemeseinek fajtájából, aki a hazát és nemzetét mindenek fölébe helyezte.” A 21. században már jóval több monográfia jelent, meg mint az elmúlt század során. Ennek valószínűleg az oka az lehet, hogy kutathatóbb a Horthyról szóló dokumentumoknak a többsége. Egyre több történész úgy gondolja, hogy még mindig sematikus a Horthy kép a magyarokban és ez ellen tenni kell.
      Ilyen törekvések a Romsics Ignác, Ormos Mária, Sakmyster, és lehetne sorolni a történészeknek egész sorát, akik megpróbálnak egy hiteles képet mutatni arról az emberről, akinek körülbelül olyan megítélése, mint a magyar történelemben Kossuth Lajosé. Én azt gondolom mindenkit a maga nemében és az elfoglalt helyén, kellene kezelni. Ezzel nem azt szeretném sugallni, hogy a Parlament előtt építsenek egy Horthy szobrot, hanem hogy mindenkit a maga helyén kell kezelni. Nem értek egyet azzal, amit 2007-ben Vona Gábor mondott, hogy emeljünk Horthy szobrot de, azzal egyetértek, hogy „mind a közbeszédben, mind a politikában, mind a történelemoktatásban […] nagyon negatív kép él.” Úgy gondolom, és ez lenne a záró gondolatom, hogy Horthy Miklóst rehabilitálni kellene az elkövetkezendő években. Végül egy Antalli idézettel szeretném zárni a szemináriumi dolgozatomat.

„Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom, akit a nemzet tudatában is tisztességgel el kell helyezni.” (Antall József)

Bibliográfia
EÖTVÖS JÓZSEF: Aforizmák. Budapest, 1988, Kiadta Az Országos Eötvös József Emlékbizottság.
HORTHY MIKLÓS: Emlékirataim. Budapest, 1990, Európa Könyvkiadó és a História folyóirat közös sorozata.
GOSZTONYI PÉTER: A kormányzó Horthy Miklós. Budapest, 1990, Téka Könyvkiadó.

LEHÁR ANTAL: Egy katonatiszt naplója, 1919-1921. História, XV. évfolyam. 11. sz.

ROMSICS IGNÁC: Kultusz és ellenkultusz Horthy Miklós. Rubicon, 2007. 10. sz.

TURBUCZ DÁVID: Horthy-kultusz. Rubicon, 2009. 1-2. sz.

INTERNETES FORRÁSOK

http://www.tankonyvtar.hu/historia-1990-056/historia-1990-056-horthy-081013-1
http://kapcsolat.hu/blog/horthy_miklos-kultusz_es_ellenkultusz
http://www.tankonyvtar.hu/historia-1991-04/historia-1991-04-081013-5
http://www.aprilisiifjak.hu/index.php?csz=795274

Végjegyzetek 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.